A menopauza az öregedés mérföldköve, a nők reproduktív éveinek végét jelzi. A kutatók azonban mindig is azon töprengtek, hogy a menopauza felgyorsíthatja-e az öregedést azáltal, hogy életkorral összefüggő változásokat idéz elő, vagy ez egyszerűen annak a következménye, hogy a szervezet elért egy bizonyos biológiai életkort. Két tanulmány (az egyik a PNAS, a másik a Biological Psychiatry) szerint, a kutatók erős bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a menopauza valóban felgyorsíthatja a nők öregedését.
Steve Horvath, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem humángenetika és biostatisztika professzora és csapata egy csoport nő DNS változásait mérte, és arra a következtetésre jutott, hogy a menopauzán átesett nők sejtjei körülbelül 6%-kal gyorsítják fel az öregedési folyamatokat.
Horváth és csapata 3100 nőt vizsgáltak meg, akik részt vettek a Women’s Health Initiative kutatásban, amely a nők biológiájával foglalkozó, jelenleg is tartó nagy kutatás, akik DNS-mintákat szolgáltattak vérükből, nyálukból és arcszövetükből. A kutatók elemezték a DNS változásait, az úgynevezett epigenetikai elváltozásokat, amelyek a sejt korának markereként szolgálnak; ezek a változások egyfajta öregedési óraként szolgálnak a sejtek számára. „Az epigenetikus óra olyasmi, mint a fákon lévő gyűrűk, amelyek segítenek a fa korát megállapítani.
Horvath az epigenetikai változásokra összpontosított, mivel a korábbi eredmények arra utaltak, hogy azoknál a nőknél, akiknek eltávolították a petefészküket – és ezért korai menopauzát éltek át –, hamarabb mutatkoznak az öregedés jelei, mint azoknál, akiknek nem volt szükségük műtétre. Más kutatások azt is kimutatták, hogy azok a nők, akik hormonterápiát kaptak a műtéti menopauza után az abbamaradt hormonok pótlására, fiatalabb vagy helyreállított sejtekkel rendelkeztek azokhoz képest, akik nem szedték a hormonokat.
A jelenlegi epigenetika eredményeit figyelembe véve Horváth azt mondja: „Ezek az érvek nagyon-nagyon erősen arra utalnak, hogy a menopauzát kísérő hormonvesztés felgyorsítja vagy megnöveli a biológiai életkort.”
A másik tanulmányban az UCLA kutatóinak egy csoportja azt találta, hogy a rossz alvás, különösen az álmatlanság, az öregedés hasonló felgyorsulását okozhatja. Az öregedéssel összefüggő változások valószínűbbé tehetnek olyan krónikus betegségeket, mint a szívbetegség és a rák.
A két tanulmány rávilágít arra, hogy a kronológiai életkorral szemben egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a biológiai életkorra, vagyis arra a korra, amit a sejtjeink és szöveteink jeleznek. Az emberek génjeiktől és életmódbeli szokásaiktól függően eltérő ütemben öregedhetnek, és Horváth szerint az epigenetikai értékelés sokkal jobb mutatója az öregedésnek, mint a születési dátum.
„Régebben nem tudtuk mérni a biológiai öregedést” – mondja Horváth. „Nem volt molekuláris mérőszámunk az életkorról, arról, hogy valójában hány évesek a sejtek és a szövetek. Most nagyszerű lehetőségünk van arra, hogy valóban tanulmányozzuk, milyen stressztényezők befolyásolják a biológiai életkort, és mit lehetne tenni az öregedés lassítása érdekében.”
Ennek a megoldásnak része lehet, hogy újra megvizsgáljuk a hormonterápia szerepét, különösen a nők esetében az öregedés lelassításában. Horváth nem szorgalmazza, hogy a posztmenopauzában lévő nők hormonpótló kezelést kezdjenek a fiatalság megőrzése érdekében, de elképzelhető, hogy a jövőben ezeknek a hormonoknak az újabb, kevesebb mellékhatással járó változata az öregedéslassítás része lehet.
"A jövőben megjelenhetnek olyan alacsony szintű hormonterápiák, amelyek szinte olyanok, mint egy sztatin tabletta" - utalva a népszerű koleszterinszint-csökkentő gyógyszerre, amely csökkentheti a szívbetegségek kockázatát, a fejlett világban ma ez az egyik leggyakrabban felírt gyógyszer, s rendszerint hosszú távon, akár egy életen át kell szedni. – De még nem tartunk itt.
Forrás: time.com
